Hogyan változott az acélvázak építése 26 év alatt?

 

Tom Ritchey: A P-Series 26 évvel ezelőtt, 1989-ben kezdődött a P-23-mal, , ez volt a Logic vázkészítés történetének kezdete. Az akkori kerékpárokat az acél, mint alapanyag használatának számos előnye ihlette, amely képes volt megállni a helyét a versenyzés világában is. Akkoriban a mountain bike versenyek nemzetközi szinten törtek előre, őrült fejlesztés és marketing verseny vette kezdetét.

 

 

A legtöbb nagy nevű gyártó csapata 12 kg körüli, túlméretezett alumínium kerékpárokon vagánykodott, amikor Don Myrah a 2 kilóval könnyebb Ritchey P-23-mal megnyerte az akkor még gyerekcipőben járó MTB világbajnokságot Kaliforniában. Az acél váz bebizonyította, hogy a mindenki által használt, jövő technológiájának számító alumínium mellett is képes remekül teljesíteni. Azok a P-Series biciklik saját korukban forradalmian újnak számítottak, és nem sokban különböztek a mai legújabb Ritchey kerékpároktól. Rengeteg energiát fordítottunk a hőkezelés, hideg megmunkálás és a hegesztések fejlesztésére, a vázban ébredő erők vizsgálatára, amik kapcsán szerzett ismereteinket máig használjuk a jelenlegi kerékpárok építésekor, persze a szükséges korszerűsítések mellett. Az új vázak hőkezelt alsócsöve, a könnyített, de merev fejcsőnél enyhén hajlított, ami a háromszög toldások súlyfeleslegét és pontszerű terhelését kiküszöbölve szabadabb mozgást enged a villának. Ezt egyesítve a kovácsolt-esztergált fejcsővel igen könnyű és erős első részt tudunk biztosítani a kerékpároknak. Természetesen most már ezzel a technológiával készített 650b és 29-es P-Series vázakat is kínálunk. A nagyobb kerékméret előnyeivel már akkor is tisztában voltam, de a világ 1970-ben még nem volt erre felkészülve.

 

 

 

Tom Ritchey: A legújabb Ritchey Logic acél vázak közel ugyanolyanok, mint a 30 évvel korábbi elődei, a nagyobb csőátmérőt és a hajlított alsócsövet leszámítva. Páran tökéletesen értik mennyire korszerű és fejlett volt már akkor is a Logic vázkészítés, és milyen kevés lehetőség van ezen a területen bármit is továbbfejleszteni. Amikor megalkottam az első Logic kerékpár vázat, egy évtizede működött az előre gyártott csőszettekből készített vázak technológiája, amiben az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag nem történt változás. Semmilyen próbálkozás nem látszott az akkori gyártás módosítására, a vázkészítés optimalizálására, különösen a forrasztások és hegesztések fejlesztésére, egészen az én megoldásomig. Az eredeti Logic vázszett azonnal az acélváz-készítés mintájává vált, ami élesben többször bizonyított a Team Ritchey és sok más építő csapata alatt is. A legújabb vázszettek magukban hordoznak minden tapasztalatot és tudást, amit azóta szereztem, és valószínűleg a világ legjobb acél kerékpáros munkái.

 

 

Mi inspirálta 2015-ös acél Ritchey vázakat?

 

Tom Ritchey: Fejlődő kerékpározási stílusok és az új kerékméretek növekvő népszerűsége mindenképpen motivált néhány új, 2015-ben és később is látható modellt. Erre az évre az egyik legnagyobb fejlesztés a P-650b és a P-29-er kúpos fejcsöve és az új Timberwolf. 

 

Bár a kúpos fejcső önmagában nem egy újszerű ötlet, a kovácsolt-esztergált acél mégis előnyöket mutat egyéb megoldásokkal szemben, az egyébként tipikusnak mondható súlyfelesleg nélkül. Mindezt ötvözve a már említett könnyű, de igen strapabíró hajlított alsócsővel kapjuk az acél vázépítés legjobbjának mondható Ritchey vázakat.

 

 

Tom Ritchey: Rengeteg előnye van az acélnak még ma is, nem csak nosztalgia. Természetesen a karbon jó tulajdonságai vitathatatlanok, főleg azokon a területeken, amiken az alumínium látványosan gyengébben teljesít. A karbon az egyik legkönnyebb anyag a kerékpárépítésben mindezt kis anyagfelhasználással - míg az alumíniumnál mindig is probléma volt a kis keresztmetszet teherbírása – és ezt a nagy cégek remekül ki is tudják használni, erős marketinget biztosítva a karbonnak. De amikor kerékpározásról - komoly kerékpározásról - van szó, egy acél váz komfortját nem lehet felülmúlni, különösen hosszabb távoknál, és még említés sem esett a megbízhatóságról vagy árról. Az acél mindig is minőséget jelentett a vázépítésben és a hosszú idő alatt olyan ideált teremett, ami még mindig összehasonlítási alap egy új anyagból készült váznak, talán ezért is választja manapság is nagyszámú kerékpáros az acél vázat.

 

 

 

Tom Ritchey: Sokat megyünk a Ritchey tandemünkkel a feleségemmel, de egyedül leginkább a P-650b-t szoktam hajtani, merev villával, egyszerűen imádom.

 

 

 

Tom Ritchey: 40 év alatt több ezer vázat készítettem saját kezűleg, melyek építése közben rengeteget tanultam az acélról. 1985-ben kezdtem el más vázépítőkkel kooperálni, akik szintén TIG hegesztéssel dolgoztak, együtt építettük a vázakat és megosztottuk egymással a tapasztalatokat. Ez a közeli kapcsolatom a partnereimmel egyedülálló és 26 év után azt mondhatom, hogy rengeteg tudást sikerült átadnom a jelenlegi legjobb acélváz-építőknek, megtanulták, hogyan kell a Ritchey hírnevéhez és minőségéhez méltó vázat építeni, és ez a folyamat máig felfelé ívelő pályát mutat. A legújabb kerékpárjaink egytől egyig minden részletükben gyönyörűek és a legjobb minőséget képviselik. Bár személyesen is felügyelem a dolgokat, ez a munka teljesen feleslegesnek bizonyul, a minőség e nélkül is garantált.

 

 

 

Tom Ritchey: Mindig is próbálkoztak javítani az acél váz tulajdonságain olyan anyagokkal, mint például a titán, amivel bár lehet súlycsökkenést elérni, nyilvánvalóan drágább és összességében nem mondhatnám jelentős újításnak. Az acél 100 évvel ezelőtt is jó volt, és ez azóta sem változott, ha valahol, akkor megmunkálás terén lehetett újabb kapukat nyitni. Rebesgetik, hogy a távol keleten áttörő kohászati megoldások születhetnek, ami új korszakot nyithat az acélgyártásban, olyan minőségi javulásokkal amiket jelenleg elképzelni sem tudunk. Mint kisgyerek a karácsonyt, úgy várom az első mintákat, hogy a fa alatt ülve kibontogathassam az acélcsövekkel teli dobozkákat és új vázakat építhessek belőlük.